Tipp: új céges honlap nulláról
2011 augusztus 15.
Nem feltétlenül profi tárhelyvadász vagy épp HTML guru minden új cég vezetője, de a frissen alapított vállalatot ennek ellenére nem árt minél gyorsabban "kilőni a netre". Összegyűjtöttük a kezdeti lépéseket és legfontosabb tudnivalókat az induláshoz. (a bitport.hu írása)
Amikor már minden céges papírra rákerül a pecsét, megvan a telephely, felvettük a munkatársakat, és kikerült a hivatalos név a postaládára, az egyik legelső fontos dolognak 2011-ben a céges honlap beindítása számít. Alapvető információs eszköz és marketing-segédlet egyszerre, mivel manapság már senki nem a telefonkönyvben keresgél egy bizonyos szolgáltatás után, és nem is hatalmas, nyomtatott cégböngészdékben vadászik pár soros bemutatkozó anyagok után. Az alábbiakban a vállalati weboldal megszületésének legfontosabb állomásait vesszük sorra.
Nem ér a nevem? ■ Az első fontos lépés a megfelelő domain ki- és megtalálása. Ma, amikor az alapvető szavakat és kifejezéseket mindegyike már szinte mind lefoglalták valamilyen domainnév formájában, ügyesen kell lavírozni a kereséskor. Persze könnyű a dolgunk, ha viszonylag egyedi cégnévvel rendelkezünk, amelyben benne foglaltatik valamilyen formában a tevékenységi körünk is: egy Lukács Futár Bt. esetében egyértelmű választás a lukacsfutar.hu - bár már az ilyen kombinációk esetén is belefuthatunk abba a furcsa helyzetbe, hogy ilyen név bizony már nem elérhető domainként.
A kétkedés tisztázásához a legegyszerűbb egy böngészőbe beírni a kívánt nevet: ha "bejön" rá valami, akkor nincs szerencsénk, de ha csak hibaüzenet fogad, reménykedhetünk, hogy a domain a miénk lehet. Érdemes azonban pontosabban is leinformálni a választásunkat, mivel tonnányi olyan webcím létezik, amelyet valamiért nem használnak, mégis valaki tulajdonában van. Ehhez navigáljunk a domain.hu/domain/szabad-e címre, itt a keresőbe írjuk be a kívánt domaint, majd válasszuk ki a végződést (alapesetben .hu, de lehetőségünk van akár az üzleti co.hu, vagy más, extrémebb formák keresésére is). Ha itt is szabad jelzést kapunk, máris jöhet a második lépés, ha viszont valaki már használja a nevet, a részletes kereséssel próbálkozhatunk lekérdezni a jelenlegi tulajdonos adatait, hátha egyezkedhetünk az általa nem használt domain megvásárlásáról.
Lesz maga jusztis az enyém ■ Ha ellenőriztük a kívánt domaint és nincs akadálya a megszerzésének, egy regisztrátort kell keresnünk. A domain.hu oldalon megtalálható a hivatalos regisztrátorok listája - ha valamilyen ismerős vagy "szaki" ajánlkozik egy domain bejegyzésére, inkább ellenőrizzük le a listából, valóban megfelelő embert találtunk-e a feladatra.
A listáról elérhető minden regisztrátor honlapja is, érdemes egy kis időt eltölteni árlistáik és szolgáltatásaik átböngészésével, összehasonlításával. Sokan a webcím bejegyzésével együtt kiegészítő szolgáltatásokat is összekapcsolnak, például tárhelybérlést, email-fiókokat tesznek egy csomagba.
A domainek igénylése idén júliustól némelyest változott abban a tekintetben, hogy megszűnt az eddigi két hetes várólista: az igénylés után csak egy pár napos műszaki és adminisztrátori ellenőrzést kell megvárnunk, és máris használatba vehetjük az új webcímet - érdemes azonban figyelni arra, hogy olyan domaint válasszunk, amelyből utólag se lehetnek jogi vitáink, egy bizonyíthatóan "jogosultabb" tulajdonos ne vehesse el tőlünk akkor, amikor már jó ideje használjuk. Érdemes végiggondolni azt is, hogy a hagyományos .hu végződést választjuk-e, vagy valamilyen céges sajátosság miatt speciális címre lesz szükségünk (nemzetközi tevékenységi kör mellett sokan választanak .eu végződést, és egyre több a hazai .info, .com és egyéb megoldás is).
A regisztráció sok helyen már szinte teljesen automatizált, webes formok kitöltésével történhet, a végén azonban egy kis papírozásra mindenképpen számítani kell, mivel (hagyományos) aláírásunkra szükség van egy új domain megszerzéséhez.
Mekkora legyen a webes telek? ■ A tárhely bérlésekor már érdemes "együtt gondolkodni" azzal a kollégával, vagy a megbízott külsős szakemberrel, aki a céges honlapot készíti, valamint a webes szolgáltatásainkat kezeli majd. Fontos ugyanis, hogy megfelelő méretű tárhelyet kanyarítsunk ki egy webszerverről, ami elég nagy ahhoz, hogy elfér rajta minden adatunk, ami a honlaphoz és egyéb webes megoldásainkhoz most és a jövőben szükséges.
Egy alapszintű információs honlap szinte alig foglal helyet, a HTML oldalak és az illusztrációként használt képfájlok maximum pár ezer megabájtot igényelnek. A regisztrátorok alapcsomagjaiban átlagosan 10 000 megabájtos tárterületet kínálnak, ennél akkor van szükségünk többre, ha az alapszintű weboldalnál bővebb internetes jelenlétben gondolkodunk. Ha videókat, interaktív szolgáltatásokat, folyamatosan feltöltődő adatbázisokat használunk majd a honlaphoz kapcsolódóan, próbáljuk meg előre kikalkulálni, mi az alapvető tárhely-szükséglet, és figyeljünk arra is, hogy esetleg bővíthető-e később is az időközben szűknek bizonyuló hely.
Apró finomságok ■ Amikor a tárhely és a domain rendelésén gondolkozunk, a szolgáltatók oldalain olyan kiegészítőket is találhatunk a választható csomagokban, amik szintén megfontolás tárgyát képezhetik. Találjuk ki, kell-e olyan email-fiók, amely saját domain végződést kap, hiszen az
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
sokkal professzionálisabb kisugárzással rendelkezik az ügyfelek felé, mint egy freemail vagy hotmail account.
Nézzük meg, jár-e a szolgáltatás mellé valamilyen analitikai segéd, amivel láthatjuk, hányan látogatják az oldalt. Amennyiben ilyen szolgáltatást alapból nem kapunk, erre majd a weboldal programozásakor kell odafigyelnünk, és igénybe venni valamilyen külső megoldást.
Abban szintén a programozó vagy működtető segítségét kell kérnünk, hogy kell-e valamilyen speciális funkció a tárhelyhez. Gyakran még a legegyszerűbb "csináld magad" megoldások, például a blogok és weboldalak félautomatikus építésére szolgáló WordPress is igényel extrákat, ez esetben például azt, hogy a tárhely kezelni tudja a mySQL adatbázisokat.
Építsünk vagy építtessünk? ■ Elsőként azt kell megfontolnunk, van-e belső erőforrásunk a teljes weblapnak, vagy egyes részeinek elkészítésére. Ehhez 2011-ben már nem elég, ha valaki képes a <br> utasítással sort törni egy HTML dokumentumban, vagy félkövérré változtatni a szöveget: manapság egy vállalható és jól működő weboldal alapszintje is magasabban kezdődik.
Az átlagos (és főként a számítástechnikán kívüli területtel foglalkozó) kisvállalatok közül valószínűleg kevés rendelkezik olyan saját munkatárssal, akik naprakész web-programozási ismeretekkel rendelkeznek. Ugyancsak nem általános, hogy a készerkesztő programokhoz és a webdizájnhoz értő kollégát tudunk ideiglenesen leakasztani például a kereskedők közül. Épp ezért csak akkor érdemes teljesen belső fejlesztésekben gondolkodni, ha mind a dizájn, mind a programozás terén rendelkezésre áll tapasztalt és - legalábbis az első időszakban - ráérő kolléga.
Jómunkásember kerestetik ■ Ha amellett döntünk, hogy belső erőforrások híján külső segítséget kérünk, még ne számítsunk arra, hogy nekünk semmi dolgunk nem lesz a projekttel. Az előkészítés ekkor is a mi feladatunk, mivel egy alvállalkozónál mindenképpen mi tudjuk jobban, milyen információt és milyen formában szeretnénk "tálalni" ügyfeleink és az érdeklődők felé.
Nem szégyen, sőt kifejezetten ajánlott a gyakorlati munka megkezdése előtt végigböngészni hasonló témakörű oldalakat - akár külföldi vállalatok webes megjelenéseit, vagy hazai versenytársak weblapjait is tanulmányozhatjuk, megnézve kommunikációjuk erősségeit és gyengeségeit egyaránt. Ezek alapján érdemes egy olyan vázlatot készítenünk, amelyben (akár papírokra lerajzolva, skiccelve és széljegyzetezve) már előre meghatározzuk az oldalunk struktúráját, a főbb témaköröket, üzeneteket és funkciókat.
Ha ilyen szinten határozott elképzelésekkel fordulunk egy weblapokat készítő külső vállalkozóhoz, mindkét fél dolgát megkönnyítjük: a szakembereknek ugyanis ilyenkor már csak a meglévő technológiák közül kell meghatározniuk, mit hogyan tudnak megvalósítani.
Weblapok panelekből ■ Ha a döntés az, hogy mi magunk végezzük el a weboldal elkészítését, nem kell feltétlenül száz százalékos programozói tudás, mivel rendelkezésre állnak már olyan előre gyártott elemek is, amelyek segítségével "összelegózhatjuk" a weblapot akár teljesen korszerű formában és funkcionalitással. A WordPress, a Joomla, a Drupal vagy egyéb webes motorok használatával sok manuális munkát és programozással töltött órát spórolhatunk, de persze azt ne várjuk egyik megoldástól sem, hogy minden munkát megold helyettünk. Az alapvető php vagy HTML ismeretekre itt is szükség lesz az alapelemek személyre szabásához - az ugyanis könnyen "gagyi" hatást kelthet, ha valamilyen egyértelmű grafikai vagy elrendezésbeli alapbeállítást csapunk össze.
Az említett weblap-motorok (vagy ahogy a WordPress magyar meghatározása mondja, "publikációs platformok") alapvetően olyan előre leprogramozott és strukturálisan összeállított webes alapelemeket tartalmaznak, amelyek személyre szabásával könnyebben létrehozhatjuk saját webes megjelenésünket. A WordPressben például egyszerűsítve annyi a dolgunk, hogy az alap fejlesztői környezetet letöltsük, majd feltelepítsük a saját webes tárhelyünkre. Innentől egy részletes adminisztrációs felületen folytathatjuk a testreszabást - elkészíthetjük az aloldalakat, egyedi grafikai témákat telepíthetünk, és akár céges blog formájában publikálhatjuk legfrissebb híreinket.
Hasonló indíttatással működik a Joomla és a Drupal környezet is, ezért érdemes a választás előtt beleásnunk magunkat abba, milyen lehetőségeket kínálnak ezek a megoldások, vagy épp mik a rendszerek korlátai. A grafikai testreszabáshoz megannyi szabadon használható témát találunk, ahol akár csak egyes képrészletek, háttérelemek átszínezésével vagy módosításával is elérhetjük az egyéni weboldal látszatát.
A pokolba vezető út... ■ ...jelen esetben technológiával van kikövezve. A webes megjelenítési és programozási lehetőségek száma ugyanis mostanra jóval nagyobbra nőtt, mint amit a legtöbb látogató valójában használ és igényel. Emlékezzünk csak vissza a web hőskorára, amikor az animált gif képek megjelenését követően egy ideig mindenki izgő-mozgó email-ikonocskákat, a fejlesztés alatti honlapot jelző ásó emberkéket pakolt saját oldalaira. Aztán kipukkant az animgif-lufi, amikor a felhasználók rájöttek: a mocorgó képecskék zavaróak olvasás közben, és az akkori keskeny sávszélességből is sokat harapnak.
Ugyanez a trend érezhető most a Flash tartalmakkal kapcsolatban. A technológia megjelenése után így készültek el a felvillanó navigációs gombok, majd a statikus képeket felváltották a Flash animációk, később pedig akár teljes honlapok készültek el csillogó-villogó interaktív grafikákat és filmeket felhasználva. A Flash diadalútját elsőként szintén a sávszélességbeli problémák akasztották meg, valamint az a kritika, mely szerint ez a technológia a szükségesnél jobban igénybe veszi a számítógép erőfoirrásait is. Végül a netképes mobil eszközök rúgtak a legnagyobbat a Flash trónjába, ahol az iOS egyáltalán nem is támogatja ezeket a tartalmakat, de az Android régebbi verzióin sem jelennek meg a Flash animációk.
A legújabb "divat" a HTML5 - a programnyelv legújabb változatában már rakatnyi olyan új funkció található, amely átveheti a Flash szerepét az interaktivitás és az animációk terén.
A fenti divatok felsorolásával csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy bár egy új weblap elkészítésekor mindig lesz valamilyen kísértés az épp aktuális technológiai csúcs teljes kihasználására, ezzel mindig óvatosan kell bánnunk. A végcél mindig az, hogy egy gyorsan átlátható, könnyen navigálható, az üzenetünket hatékonyan átadó oldalt hozzunk létre - a látogatók nem a csodás animációk vagy a látványos grafika miatt válnak ügyfelünkké, hanem azért, mert erős és releváns tartalommal győzzük meg őket. A legegyszerűbb mód ilyenkor, ha kívülről nézzük az oldalt, látogatói szemmel olvassuk végig a tartalmakat, és végiggondoljuk: a mostani változat alapján, ha ügyfél lennék, megtalálnám-e az információkat és meggyőzne-e a weboldal a szorosabb kapcsolatfelvételről?
Soha nem elég ■ Az általános tervezési gondolatok végére még egy téma kívánkozik: a honlap leprogramozása és elindítása ugyanis sosem jelenti azt, hogy innentől nem kell foglalkoznunk a webbel. Fontos a honlap folyamatos aktualizálása, hogy a látogatók számára érdemes legyen a minél sűrűbb visszatérés. A fent említett rendszerekben eleve lehetőség van teljes funkcionalitású blogmotort is elindítani, amelyben a legfrissebb híreket, aktuális információkat, akciós ajánlatokat a weboldal elkészülte után is publikálhassuk.
Az ügyfelekkel való kommunikáció és interakció lehetősége szintén fontos: adjunk lehetőséget arra, hogy visszajelezzenek az olvasottakkal kapcsolatban, biztosítsunk megoldást arra, hogy kérdezzenek tőlünk. Ha cégünk szolgáltatásait többen is igénybe veszik, elgondolkozhatunk egy nyilvános fórum beépítésén, ahol a felhasználók egymással is megoszthatják tapasztalataikat. Részben ennek kiváltására vagy modernizálására érdemes a saját honlap mellett a közösségi médiában is jelen lenni: a Facebookon, Twitteren létrehozott oldalunkat beépíthetjük saját weblapunkra (nálunk például a jobb sávban fut a Facebookos ismerősöket megjelenítő doboz, alatta pedig a legfrissebb Twitter-csiripeket jeleníti meg egy belső keret).








