Domainhungarikum
2010 április 20.
Csendes pénteki nap volt a nagyvilágban 1985. március 15-e. A szombati újságok semmilyen nagy horderejű eseményről nem számoltak be, azonban az idő igazolta, hogy azon a napon, 25 évvel ezelőtt mégis fontos technikatörténelemi esemény következett be: nyilvántartásba vették az első domainnevet. A symbolics.com-ot egy amerikai hardverfejlesztő vállalkozás vetette nyilvántartásba. Azóta több mint százmillió webcímet foglaltak le! 1991-ben az első .hu domainnév is életre kelt.
A hazai domain regisztrációs rendszer igazi hungarikum. A .hu címeknek két hetet kell várniuk egy nyilvános meghirdetés formájában a végleges bejegyzésig, míg külföldön a fizetést követően azonnal használatba vehető egy domainnév. A sajátos korlátozás a védjegy- és egyéb jogtulajdonosok védelmében született. A szabályozás számos jogvita megelőzéséhez járult hozzá, így az elsődleges cél teljesült. A rendszer azonban hátrányt is magával hozott. Egy cég titokban felépített új üzletágának létéről ránthatja le a leplet a bejegyezni kívánt domain kényszerű nyilvánossága. 2000-ben, a szabályzás megalkotásakor az e-mail nem volt olyan mértékben része az életünknek, mint napjainkban. A gyors kommunikációs eszköz segítségével 7 vagy 10 napos várakozás bőven elegendő lenne a cél eléréséhez. Ennyi idő alatt a legnagyobb vállalkozásnál is körbeérnek az információk. Ritkaságnak számít a papíralapú szerződés kötelezősége is (vagyis hogy nem tudjuk online elintézni az internetes regisztrációt), bár több európai országban alkalmazzák. A visszaélések megelőzése érdekében alkalmazott szerződési kényszer jól vizsgázott az elmúlt évtizedben. A .hu domaintérben alacsonyabb a visszaélések aránya, mint egy dokumentáláshoz nem kötött domaintér esetében.
A kínai tartományban (.cn) például a megszaporodott visszaélések miatt az elmúlt év végén vezették be a domainigénylők kötelező azonosítását, és több végződés nyilvántartójának rövidebb-hosszabb távú fejlesztési tervében szerepel hasonló korlátozás bevezetése. Mind regisztrátori, mind felhasználói oldalról védelmet ad a szerződések megléte, ezért ennek megváltoztatása véleményem szerint nem indokolt. 2010 - e jubileumi év okán kívül is különleges esztendőnek számít a domainnevek történetében. Az idén akár száz új végződés is megjelenhet az interneten a domainnevek felügyeletét ellátó szervezet (ICANN) terveinek köszönhetően. Amennyiben technikai feltételeket képesek biztosítani és a végződés bevezetéséhez szükséges díjakat is ki tudják fizetni, akkor egyes érdekcsoportok saját végződésekhez juthatnak. A legtöbb bevezetni kívánt végződés területi vagy kulturális egységhez való tartozást fejez ki. Az ICANN döntéshozóinak .quebec, .london, .africa, .lat (Latin-Amerika) és a .köln bevezetéséről is döntenek hamarosan.
Azonban várhatóan lesz .money, .sport, .blog végű webcím is. Az új végződéseket - ahogy a jelenleg működő tartományok többségét is - profitorientált cégek üzemeltetik majd. E cégek a marketingeszközök legjavát vetik be annak érdekében, hogy az általuk kiadott webcímeket válasszák, és azokért fizessenek évről évre a felhasználók. A nemzeti névterek nyilvántartását végző nonprofit szervezeteknek a piaci versenyben már bizonyított cégekkel kell majd a versenyt felvenniük. A domainnevek működését biztosító DNS-rendszer az internet legsebezhetőbb pontjának bizonyult az elmúlt években. A biztonsági réseket kihasználva vezető portálok forgalmát térítették el. Svédországban a nemzeti névtér (.se) adminisztrációs rendszerében keletkező szoftverhiba miatt néhány órára megbénult az ország. Banki szolgáltatások mondták fel a szolgálatot, kórházak közötti kommunikáció szűnt meg - szerencsére a hiba az éjszakai órákban történt. A domainnevek különösen nagy értéket képviselnek. A sex.com 3 milliárd (!) forint körüli értéken cserélt gazdát, gyilkossági kísérlet és alvilági eszközök is kísérték egyes domainnevek sorsát. Annak ellenére, hogy egy piacképes jogot takarnak a webcímek, a hazai regisztrációs szabályozás és joggyakorlat akadályozza a domainnevek kereskedelmét. Tudomásul kell venni, hogy a domainkereskedelem szereplői megtalálják a kiskapukat, és a struccpolitika ellenére virágzik az üzletág. A megfelelő szabályozási háttér megteremtésével megfelelő keretek közt tartható lenne a domainnevek adás-vétele. Az Európai Unió által életre hívott .eu domaintér felügyeletét ellátó szervezet felismerte a decentralizáció és a társadalmi kommunikáció jelentőségét.
A domaintartományok felügyeletét évtizedek óta ellátó szervezeteknek párbeszédet kell a jövőben folytatniuk a domainnevek használóival és a webcímek működését biztosító szolgáltatókkal annak érdekében, hogy a jövőben megjelenő új problémákra megoldást találhassunk közös erőfeszítésekkel.
