Egy év, és elfogynak az internetcímek
Bár bulváros és szenzációhajhász a cím, a probléma egyáltalán nem hasonlítható a 2012-es világvégét vagy akár annak idején a Y2K frászt előidéző hoaxokhoz. Mérhető és pontosan előrejelezhető, hány szabad IPv4 cím van még szabadon - szolgáltatóknak és gyártóknak egyaránt lépniük kell.
A jelenlegi statisztikai adatok szerint kevesebb mint egy évre elegendő szabad, 32 bites IP cím maradt - megannyian figyelik és mérik a folyamatot, például az írásunk bal oldalán látható modult fejlesztő Hurricane Electric.
A naponta frissülő ARPAgeddon Twitter-oldal a cikk megírásának időpontjában 234 369 845 szabad IPv4 címről ír, amely szerintük 343 napra elég. AZ "IPkalipszis" néven is ismert probléma valós, amelyre egyre többen hívják fel a figyelmet, többek között John Curran, az amerikai internet-címek regisztrálását felügyelő szövetség (ARIN) elnök-vezérigazgatója, vagy Vint Cerf, a Google vezető "internet-evangelistája", aki már a TCP/IP szabvány megalkotásában is részt vett.
Túl sok eszköz, túl kevés lehetőség | Az összes lehetséges IPv4 címnek 2000-ben még csupán a felét használták: a közel 4,3 milliárdos bázisból (pontosan kettő a harminckettedik hatványon, azaz 4 294 967 296) még felhasználható címek mennyisége azonban vészesen fogy. Amellett, hogy egyre több "hagyományos" eszköz csatlakozik a webre, tehát szerverek, személyi számítógépek és hálózati eszközök, egyre több az internet-képes okostelefon, tablet, de akár olyan IP címmel rendelkező eszközök is, mint az RFID megoldások, távoli szenzorok, vagy nyomtatók.
A ma általános IPv4 szabványú, negyedik generációs internetes protokoll 32 bites számsorokat alkalmaz: az így kiszámolható lehetséges címek 4,3 milliárdos készlete helyett egyre többen sürgetik az áttérést a 128 bites IPv6-ra, amely gyakorlatilag a mai felhasználási módok mellett korlátlan számú IP cím használatát tenné lehetővé. John Curran szerint annyival növelhetnék a lehetséges címek számát, hogy a világ minden lakójának egyénileg lehetne akár 4 milliárd saját címe, hiszen az így kiosztható címek száma elméletileg kettő a 128-adik hatványon.
A 128 bites IPv6 címet 8 darab kettősponttal elválasztott, maximum 4 számjegyből álló hexadecimális szám formájában szokás megjeleníteni, ahol a tagok egyenként 16 bitet jelölnek.
Egy IPv6 cím például a következőképp nézhet ki: 2001:4C48:100:162:8C40:CCB:1FC0:1723. Könnyítésként négy nulla összevonható egy "négyesponttá".
Nem vagyunk felkészülve | Szép lassan eljutunk odáig, hogy az internetszolgáltatók és távközlési cégek már képtelenek lesznek ellátni ügyfeleiket új IPv4 címekkel. Egyszerre kell tehát a szolgáltatóknak és a gyártóknak is azon dolgozniuk, hogy az új szabvánnyal (is) kompatibilissé tegyék szolgáltatásaikat illetve termékeiket.
A szolgáltatói oldalon a "nagyok" egy része már igyekszik jó példával elöl járni: az Egyesült Államokban a Verizon és a Comcast már bejelentette az IPv6 tesztüzemét. A Google legtöbb szolgáltatása ma már IPv6 alapon működik, a kereső főoldala is használható egy dedikált IPv6-os címen - már akinek van hozzáférése. Ez ugyanis a második fontos gond: az eszközök jó része még nem kompatibilis az új szabvánnyal. A számítógépek hálózati alkatrészeitől a routerig sok mindennek támogatnia kell a protokollt ahhoz, hogy képesek legyünk áttérni, az említett Google oldal is valószínűleg a legtöbb olvasónknak hibaüzenetre fut.
Áthidaló megoldásként jó ideje használják megoldásként a NAT-ot (Network Address Translation), ilyenkor egy hálózatot egyetlen IP cím mögé lehet csoportosítani: vállalatoknál ma is gyakori, hogy az egyes munkaállomásoknak nincs saját IP címük, azonban egyre nagyobb ilyen "buborékokra" volna szükség: egyes internet-szolgáltatók akár teljes klientúrájukat közös IP-k mögé csoportosíthatják, ennek azonban kényelmi és funkcionalitásbeli hátrányai egyaránt vannak. Másrészt, egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy az IPv4 végnapjaiban egyre drágábbak lesznek a megmaradt címek, és akár egyfajta feketepiac is létrejöhet.
Már itthon is | A hazai szolgáltatók egy része már szintén lépett az ügyben. Magyarországon a Magyar Telekomon belül 2009 novemberében indult el a nyilvános tesztelés, másodikként az Externet csatlakozott, korlátlan ADSL hozzáférés megrendelése mellett biztosít fix IP tartományt ügyfeleinek.